λιμώττω

Ancient Greek

Pronunciation

 

Verb

λῑμώττω • (līmṓttō)

  1. Attic form of λῑμώσσω (līmṓssō)
    • 125 CE – 200 CE, Lucian, On Mourning 9:
      τρέφονται δὲ ἄρα ταῖς παρʼ ἡμῖν χοαῖς καὶ τοῖς καθαγιζομένοις ἐπὶ τῶν τάφων· ὡς εἴ τῳ μὴ εἴη καταλελειμμένος ὑπὲρ γῆς φίλος ἢ συγγενής, ἄσιτος οὗτος νεκρὸς καὶ λῑμώττων ἐν αὐτοῖς πολιτεύεται.
      tréphontai dè ára taîs par hēmîn khoaîs kaì toîs kathagizoménois epì tôn táphōn; hōs eí tōi mḕ eíē kataleleimménos hupèr gês phílos ḕ sungenḗs, ásitos hoûtos nekròs kaì līmṓttōn en autoîs politeúetai.
      (please add an English translation of this quotation)

Conjugation

Descendants

  • Greek: λιμώττω (limótto)

References